Hogyan mikrofonozzuk az éneket színpadon kézi mikrofonnal

posted in: mikrofon egyetem | 0

Vocals-Handheld-Mic-on-Stage-L-1

Irányelvek az ének mikrofonozására színpadon.
Megszerezhető tudás: megtudható, hogyan kell az éneket mikrofonozni

Írta Mikkel Nymand
Amikor élő énekhez választunk mikrofont, a hangtechnikusok többnyire egyszerűen azt rakják fel, amit már évek óta látnak a színpadon.
Kérjünk meg egy gyermeket hogy rajzoljon le egy mikrofont, nagy valószínűséggel a legendás tölcséres fagylalt formájú lesz, amelyet például a Shure márka már jól megalapozott. Egy énekmikrofonnak kétségtelenül így kell kinéznie.

Miért van ez így? Milyen karakterisztikát válasszunk? Hogyan fog szólni? Miként fogja visszaadni az énekhang részleteit? Színpadi monitort, vagy fülmonitort használjunk? Kábelest, vagy vezeték nélkülit? Maradj velünk és kövesd a vitát!

Miért néz ki minden énekmikrofon úgy, mint egy tölcséres fagyi?

A kézi énekmikrofonok jellegzetes kinézete egyrészt a történetükből fakad, másrészt pedig a tényből, hogy bizonyos audió igényeknek kell megfelelniük. A legnyilvánvalóbb, hogy legyen egy masszív markolata és szabályozott szél- és pop filtere. Ezen alapvető követelmények mindegyike helyet igényel a készüléken és a készülékben, a gyártóknak pedig biztosítaniuk kell, hogy az énekmikrofon alakja ergonomikusan illeszkedjen minden kézbe. A leghatásosabb szél- és pop szűrés érdekében a lehető legnagyobb távolság volna ideális a belső membrán és a száj között, ez bizonyos mikrofonkosár méretet igényel. Ugyanakkor a színpadi énekmikrofon általános méretének nagyobbnak kell lenni, mint egy felvételre szolgáló kismembrános kondenzátormikrofonnak, de kisebbnek egy nagymembrános hengeres „madárkalitka“ stúdiómikrofonnál. Az előadó szempontjából elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy mögé „bújjon“ (mintha lenne egy hangszere), de ugyanakkor elég kicsinek, hogy biztosítsa a megfelelő kilátást a színpadi mozgáshoz és a közönség számára is látni engedje az előadót.

A mikrofon viselkedése

Egy professzionális énekes szemszögéből nézve a hangszínnek és a mikrofon általános hangvisszaadásának a lehető legnagyobb mértékben meg kell egyeznie az előadó hangjával. Az emberi hang egy tökéletes hangszer, amelyre nem nyomhatja rá bélyegét a mikrofon. A tudás és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez legjobban kondenzátoros mikrofonkapszulával érhető el, amely gyorsabb és precízebb dinamikát nyújt, emellett lineárisabb a frekvenciamenete és jobb a felbontása. Bár az ilyen elven működő mikrofonok alkalmassá tehetők színpadi használatra, kihívást jelent a más hangforrásokból összeszedett zajok-hangok kezelése. Gyakran lehetetlenné válik az énekhang és a zenekar hangjának külön szabályozása, nem is beszélve az egyéb környezeti zajokról. A kondenzátormikrofonnak van még egy sajátos jellemvonása a dinamikussal szemben: a kondenzátor lineárisan közvetíti az azonos távolságban lévő hangforrások természetes hangerejét, míg a dinamikus általában csak a közeli hangforrásokra reagál.

Előadói szempontok

Az előadás pszichológiai aspektusait – különösen az élő előadásét – semmilyen körülmények között sem szabad alábecsülni. A tehetség szemszögéből nézve az énekmikrofon egy hangszer, és mint ilyen, precíz és értékes eszköz, bizonyosan nem mentes az érzelmi jelentőségtől. Számít, hogy milyen érzés fogni, mennyire súlyos, milyen színű – ezek a részletek lényegesek a mikrofon kiválasztásánál. Mindent összevetve a legtöbb művész számára fontos egy olyan mikrofont találni, amelyet kellemes használni, jó bele énekelni, ugyanakkor segíti a művészi hozzáállást. Számos kiváló énekmikrofon található a piacon, egy előadó számára ez olyan, mint megtalálni a legszebb gyöngyöt az énekmikrofonok briliáns nyakláncán.

Mikrofon technológiák

Amikor az énekmikrofonok élő koncerten való használatáról beszélünk, az egyik leggyakrabban felmerülő paraméter a mikrofon iránykarakterisztikája. Mivel nagyon kevés felhasználó választ gömb iránykarakterisztikás kézi mikrofont színpadi alkalmazásra, a hangtechnikusnak kell meghatároznia, hogy melyik előadáshoz melyik a legmegfelelőbb karakterisztika. A legfőbb lehetőségek, amelyből választani lehet a kardioid (vese), szuperkardioid (szuper vese) és hiperkardioid (hiper vese). Továbbá lehet használni headset mikrofont, amelyet a szájhoz közel kell elhelyezni és nem igényel iránykarakterisztikát. Kezdjük az iránykarakterisztikák meghatározásával.

A hagyományos kardioidnak – első rendű kardioidként is ismert – körülbelül 6 dB-es elnyomása van ±90°-nál, a legnagyobb 180°-nál.
A szuperkardioidnak nagyobb csillapítása van oldalirányból, körülbelül 9 dB, míg egy 180°-os hátsó karéjjal rendelkezik a legtöbb frekvencián. Ez a karakterisztika emlékeztet a nyolcas formára, amelyből származik. Felhasználók figyelem: a „szuper“ nem szükségszerűen jobb, mindössze a nagyobb oldalsó csillapításra utal. A legnagyobb elnyomás körülbelül 125°-nál van. Legyünk óvatosak, ne tévesszük össze a szuperkardioidot a szubkardioiddal (széles kardioidként is ismert), melynek karakterisztikája a kardioid és gömb között helyezkedik el.
A hiperkardioid még jobban hasonlít a nyolcas karakterisztikához nagyobb, körülbelül 12 dB-es oldalsó elnyomásával, és hátsó irányban is nyitottabb körülbelül 6 dB-es elnyomással.

Mindegyik iránykarakterisztikának megvan a maga előnye és hátránya. A koncerthangmérnök számára a mikrofon kiválasztásánál a legfontosabb tényező minden esetben a különböző csillapítási sajátosság.

Keverés élőben

A gerjedési határ a leginkább figyelembe veendő paraméter élő keverés során. Amennyiben ez a szint az ének esetében van olyan magas, mint a környező hangforrások összessége, nem lesz probléma. A valóságban azonban az énekhang nem képes versenyezni a monitorok hangerejével, vagy a hangos hangszerekkel mint például dob és gitár. Egyrészt a megfelelő szint létrehozásakor tudni kell, hogy a szuperkardioid mikrofon sokkal érzékenyebb a hátulról érkező hangokra, mint a kardioid. Ezektől a szögektől óvakodni kell szuperkardioid mikrofon esetében. Másrészről viszont a szuperkardioidnak nagyobb oldalirányú csillapítása van.

Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a mikrofonok a gyakorlatban változtatják a viselkedésüket az éneklő művész kezében, mivel az emberi fej akusztikai reflektorként funkcionál bizonyos frekvenciák esetében. Ebben a szituációban a legnagyobb gondot nem a kardioid, vagy szuperkardioid közötti választás jelenti, sokkal inkább a környező zaj szintje, amelytől óvakodni kell.

Itt jön a képbe a színpadi monitor, vagy fülmonitor használatának kérdése. Ez a cikk nem erre koncentrál, de ha csupán a gerjedés nélkül elérhető legnagyobb hangerőért folytatott küzdelmet
vesszük figyelembe, a fülmonitor előnyösebb.

Proximity effektus – milyen közel mehetünk?

Minden dolognak oka és következménye van. Színpadi énekmikrofonok esetében ez a tipikus forgatókönyv: el kell különíteni a többi hangforrást, ezért irányított mikrofont választunk.

A nyomásérzékenységen alapuló irányított mikrofonok membránja lágyabb, hajlékonyabb és olyan nemkívánatos hangok létrehozására hajlamos, amelyek nem az énekhangból, inkább a szélzajból, vagy pop hangokból erednek. Ezért a színpadi mikrofonok valamiféle szivacs szélzaj szűrőt és pop filtert igényelnek. Felhasználók figyelem: a szivacs szélzaj szűrők befolyásolhatják a mikrofon magashang visszaadását és iránykarakterisztikáját. A legtöbb esetben rezgésmentesítésre is szükség van a membrán lágyabb anyagának következményeként.

Gyakran megesik, hogy a nagyobb kimenő jel, illetve a bensőségesebb előadás érdekében az énekes a mikrofonkosárra helyezi az ajkait. Azonban ha a száj túl közel kerül a mikrofonhoz, az kellemetlen akusztikus torzításhoz vezet, a hangzás egy kissé zavarossá válik. (Tegyük az ujjunkat közvetlenül az ajkaink elé és így próbáljunk beszélni, rögtön hallani fogjuk.) Ilyen körülmények között mindenképpen figyelmet kell fordítani a mikrofon hangnyomás tűrő képességére, a 150 dB feletti érték nem szokatlan egy énekestől, aki közvetlenül az ajkaihoz teszi a mikrofont.

A gyakorlott énekesek kis távolságot tartanak a szájuk és a mikrofon között, amely befolyásolja a kardioid (nyomásérzékenységen alapuló) mikrofon mélyhang átvitelét.

Akárhogyan is, a tény tény marad: irányított mikrofon használatakor a mélyhangok mennyisége függ az énekes szája és a mikrofon közötti távolságtól. Egy jó énekmikrofon esetében a proximity effektust a felhasználás célja szerint testre szabják és elfogadható tűréshatárt biztosítanak a használható távolság tekintetében.

Vezetékes, vagy vezeték nélküli

A kábelek nélküli szabad mozgás nagyon csábító, de a vezetékhez képest sokkal drágább, és nem maradéktalanul zaj- és torzításmentes. Azt is választhatjuk, hogy a színpadi énekmikrofonunk mindkét megoldással használható legyen. A d:facto™ Vocal mikrofon kábeles készülékként érkezik, de ügyesen átalakítható vezeték nélküli használatra, mindössze a mikrofonkapszulát kell lecsavarni és feltenni a Wisycom vezeték nélküli markolatára.