Írta: Eddy B. Brixen audiospecialista
A kondenzátor mikrofon és dinamikus mikrofon közötti különbség témája kimeríthetetlen. Ez így rendben is van, mi sem akarjuk lezárni, inkább hozzátennénk valamit, hogy az olvasó világosabban lássa a helyzetet. Mindenekelőtt tisztázzunk néhány dolgot: a dinamikus és kondenzátor mikrofon mindössze a jelátalakítás alapelvében különbözik egymástól. Más szóval a mikrofon iránykarakterisztikájának nincs köze ehhez. Vagyis nem lehet olyat kérdést feltenni, hogy „Milyen iránykarakterisztikája van a dinamikus mikrofonnak?”, vagy hogy „Melyik irányítottabb, a dinamikus, vagy a kondenzátor?”. Kérjük, töröljék az ilyen kérdéseket a tudatukból!
Valójában ez inkább a jelátalakítás elvén múlik. A dinamikus és kondenzátor mikrofonnak egyaránt van membránja, amely a környező levegő mozgásának (ezt hívjuk hangnak) hatására rezeg. A mikrofonnak ezt az akusztikai energia által kiváltott membrán mozgást kell átalakítania elektromos energiává. Itt jön a képbe a jelátalakító, amelynek tulajdonságai eltérőek a két mikrofontípusnál.
1. számú kijelentés: a dinamikus mikrofon robusztusabb a kondenzátor mikrofonnál
Megjegyzés: Sok kifinomult felépítésű mikrofon létezik, amelyeket stúdió alkalmazásokra szántak. Ez dinamikus és kondenzátor mikrofonokra is érvényes. Alkalmanként néhány ezek közül a kényes mikrofonok közül útra kel a zenészekkel. Az a mikrofon, amelyik megfelel a stúdióban, túlságosan sérülékenynek bizonyulhat a turnéban. Ez érvényes lehet például a csöves, vagy más érzékeny alkatrészt tartalmazó mikrofonok esetében. Más a helyzet a kiváló minőségű félvezetős kondenzátor mikrofonokkal, amelyek ugyanúgy tűrik a kíméletlen bánásmódot, mint bármely robusztus dinamikus mikrofon. Tény, hogy a kondenzátor mikrofon könnyebb membránja többször túléli a nagyobb ütéseket, leejtést, mint a dinamikus mozgótekercses mikrofon. Ez a dinamikus mikrofon tekercshez csatlakozó membrán rendszerének tömege miatt van így. (Ráadásul a dinamikus mikrofon nagyobb súlya miatt keményebben landol a földön.)
2. számú kijelentés: a dinamikus mikrofon nem igényel tápfeszültséget
Megjegyzés: A dinamikus mikrofonok túlnyomó többsége tápfeszültség nélkül működik, de van néhány kivétel. Alapvetően minden kondenzátor mikrofon igényel valamilyen tápfeszültséget. Ez elsősorban az impedancia átalakítóhoz szükséges, a nem elektret kondenzátor mikrofonok esetében pedig az elektródák töltésére (a membrán és a hátsó elektróda). Arról nem is szólva, hogy az aktív dinamikus mikrofonok ugyanúgy igénylik a tápfeszültséget.
3. számú kijelentés: a kondenzátor mikrofonok hangosabbak a dinamikusnál
Megjegyzés: nem, egyik mikrofon sem hangosabb a másiknál, ez csupán érzékenység kérdése. Általánosságban elmondható, hogy a kondenzátor mikrofonok nagyobb érzékenységre képesek, mint a dinamikusok. Bárhogy is legyen, az érzékenységet mindig a feladat igényeihez igazodva kell kiválasztani. Máshogy fogalmazva, ha a mikrofonnak nagyon magas hangnyomást kell elviselnie, akkor célszerű alacsony érzékenységű modellt választani – legyen az akár kondenzátor, akár dinamikus mikrofon.
4. számú kijelentés: dinamikus mikrofonokkal egyszerűbben be lehet mikrofonozni a zenekart
Megjegyzés: ez a kijelentés sokkal inkább a tradíciókon és lustaságon alapul mintsem a tényeken. Mindegy, hogy melyiket választjuk, figyelembe kell venni a specifikációkat és az adott alkalmazást. Néhány esetben bebizonyosodhat, hogy a frekvencia tartomány túl nagy, vagy az érzékelési szög túl széles.
Nos, néha egyszerűbb a kondenzátor mikrofon sávszélességét lecsökkenteni, mint a dinamikus mikrofont equalizerrel szabályozni. Összességében elmondható, hogy a kondenzátor mikrofonok iránykarakterisztikája legalább annyira jó, mint amilyet dinamikus mikrofonnal elérhetünk. De mint mindig, itt is érvényes, hogy a feladatnak megfelelő mikrofont válasszuk, mindegy milyen jelátalakítóval rendelkezik.
5. számú kijelentés: a kondenzátor mikrofon könnyebben gerjed, mint a dinamikus
Megjegyzés: csakúgy, mint az előző megállapítások többségében, ez egyszerűen csak a megfelelő mikrofon kiválasztásának kérdése. Alapvető hiba olyan kondenzátor mikrofont választani, amelyet bizonyos távolságról való hangfelvételhez fejlesztettek ki. Erősítést alkalmazva ez mélyfrekvenciás gerjedést okozhat. Ehelyett színpadi alkalmazásra szánt mikrofont keressünk, illetve használjunk alulvágó/felüláteresztő szűrőt.
6. számú kijelentés: a dinamikus mikrofonok nagyobb hangnyomást viselnek el, mint a kondenzátor mikrofonok
Megjegyzés: ez nem igaz. A kondenzátor mikrofonok – általánosságban – extrém magas hangnyomást képesek elviselni. A kérdés inkább az, hogy a mikrofon előerősítő képes-e kezelni mindazt, ami a mikrofonból kijön.
Egy különösen nagyhangú énekes 150 dB-es hangnyomás csúcsot képes produkálni – az ajkainál mérve. Ha van két mikrofonunk, amelyek érzékenysége 1 mV, illetve 10 mV (amely akkor jön ki, ha 94 dB 20 µPa hangnyomásnak tesszük ki), a kimeneten 0,63 V, illetve 6,3 V feszültségcsúcsot is mérhetünk! Az ebbe a nagyságrendbe tartozó értéket már inkább a vonalszintű bemenetek képesek kezelni, illetve ilyen vagy olyan módon csökkenteni kell a szintet.
7. számú kijelentés: a dinamikus mikrofonok megváltoztatják a hangzást a terhelés függvényében
Megjegyzés: ez nagyjából igaz a passzív, dinamikus, nagyon alacsony impedanciával terhelt mikrofonok esetében (emlékezzünk a szabályra, miszerint a mikrofont a saját kimeneti impedanciájánál legalább 5-10-szer nagyobb impedanciával kell terhelni). Ez a mozgó tekercs fizikájából következik. Egy erős terhelés (azaz kis Ohm) többé-kevésbé a rövidzárlathoz hasonlóan viselkedik és csökkenti a mikrofon kimenetén a mély frekvenciákat. Végső soron a magas frekvenciák is csökkenhetnek. Ez csak a nagyon egyszerű keverők esetében jelenthet problémát. Passzív split használata – amikor egyetlen mikrofon jelét küldjük két, vagy több bemenetre – hasonló jelenséget eredményezhet.
8. számú kijelentés: dinamikus mikrofont használni olcsóbb, mint kondenzátor mikrofont
Megjegyzés: nos, amennyiben a cél az, hogy a használat során tönkretegyük a mikrofont, akkor nosza, meg kell venni a lehető legolcsóbbat. Ha csak egyszerűen a költségeket akarjuk csökkenteni, jobban járunk ha egy 100 dolláros mikrofont kell lecserélnünk a mostoha felhasználási körülmények miatt, mint ha egy 1000 dollárost kellene. Gazdasági szempontokat figyelembe véve ez nyilván jobb megoldás, de a végeredmény minden bizonnyal rosszabb hangminőség lesz.
9. számú kijelentés: az emberek csak a Veblen hatás miatt vesznek kondenzátor mikrofonokat
Megjegyzés: a Veblen hatás az, amikor az emberek drága holmit vásárolnak, pedig az olcsóbb is megfelelne nekik. A hang világában a Veblen hatás azon felhasználók esetében érvényes, aki presztízsnövekedést kívánnak elérni azzal, hogy többet költenek, mint amennyit szükséges lenne. Amikor a hangmérnökök figyelembe veszik a költségkeretet és a szükségleteket, legtöbbjük azt vásárolja meg, amelyik a jó ár/érték arányú termékek közül a leginkább megfelel az elvárásainak.
10. számú kijelentés: nekem nem kell kondenzátor mikrofon, hiszen tökéletes a PA rendszerem
Megjegyzés: ha a hangrendszer többi része első osztályú, miért pont a mikrofonok ne legyenek szintén azok?