Irányelvek egy teljes klasszikus zenekar sikeres térbeli felvételéhez A-B sztereó használatával
Nagyzenekari felvételekor, amikor csak egy fő sztereó mikrofonpárral történik a felvétel, az általános cél a hangszereknek, a zenekar hangzásbeli egyensúlyának, a hangszerszekciók elhelyezkedésének és a koncertteremnek hű reprodukálása. Ez a zsonglőrködés nem kevés kompromisszummal jár, és a művészet abban rejlik, hogy ezeket a kompromisszumokat a lehető legjobban csökkentsük.
Az A-B sztereó pár elhelyezése
A fő sztereó pár elhelyezése egyben a leendő hallgató perspektívája is lesz, ezért a hangmérnök célja, hogy a mikrofonok elhelyezésével a természetes tér illúzióját keltse. Ennek során nem feltétlenül van összefüggés a mikrofonok tényleges elhelyezése és a terem legjobb ülőhelyei között, következésképpen a sztereó pár helyes elhelyezése sok erőfeszítést igényel. A zenekartól való távolságot és a mikrofonok padlószint feletti magasságát úgy kell beállítani, hogy a különböző zenekari szekciókat egyenlően fedje le, és hogy a felvételhez szükséges térhangzás mennyisége meglegyen. Az optimális pozíció általában a karmesteri pódium felett vagy közvetlenül mögötte van, három és négy méter közötti magasságban, hogy egyetlen zenész se takarja el a mögötte lévő hangszert. Az ökölszabály szerint: ha látjuk a hangforrást, akkor halljuk is.
A 4006A omni iránykarakterisztikás mikrofonok nagyzenekari felállásokban történő használatakor a hangforrások és a fő sztereó pár távolsága miatt általában a DD0297 diffúzor rácsok használata szükséges. Ezek a rácsok lineáris diffúz teret biztosítanak a mikrofonoknak és segítenek kompenzálni a magasabb frekvenciák távolság miatti veszteségét.
Néha előfordul, hogy a zenekar a karmester körül félkörben helyezkedik el. Ezekben a helyzetekben fontos, hogy a fő sztereó pár ne legyen túl közel a félkör középpontjához, mivel a széleken lévő hangszerek a tengelyiránytól túlságosan távol kerülnek rögzítésre, ami a mikrofonok között fellépő időkésleltetés miatt a hangzás erős elszíneződését (fésűszűrő) eredményezi.
A mikrofonok közötti távolság
Az A-B sztereó technikában a csatornák szétválasztását a mikrofonok közötti távolság határozza meg. Kompromisszumokat kell kötni ahhoz, hogy a zenekar természetes hangzást adjon a megfelelő sztereó szélességgel. Általában a távolságot 40 és 60 cm között állítják be. Egyes gyártók a nagyobb, 1 és 2,5 méter közötti, néha ennél is nagyobb távolságokat részesítik előnyben, de ilyenkor a sztereó kép közepén lyuk keletkezhet. Ezt csak a két mikrofon közé helyezett harmadik mikrofon használatával lehet kompenzálni. A DPA UA0837 Stereo Boom lehetővé teszi két, 15 és 60 cm közötti távolságban elhelyezett mikrofon használatát.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az optimális mikrofontávolság a zenekar méretétől és a koncertterem visszaverődési idejétől is függ. A zenekarban lévő hangszerek számának növekedésével a mikrofonokat távolabb kell elhelyezni, hogy a hallgató optimális sztereó képet kapjon. A mikrofonok távolságát is növelni kell a csatorna szétválasztás javítása érdekében a visszhangosabb termekben.
A mikrofonok szöge és akusztikai rögzítése
A sztereó kép ellenőrzése a kontroll szobában történik, ahol a mikrofonok szögének beállításával a zenekar egyes hangszercsoportjai finomhangolhatók. A mikrofonok térbeli képességei segítségével a szekciókat ki lehet emelni, vagy alacsonyabb prioritást lehet adni nekik a felvételen. Ha például a mikrofonokat a hátsó falra, közvetlenül a zenekar fölé irányítjuk, a falról visszaverődő hangot meg lehet növelni, és ezáltal meggyőző térmélységet lehet adni a felvételnek.
Az UA0777 orrkúp mikrofonokra való felszerelésével még több teret lehet hozzáadni a felvételhez anélkül, hogy a fő sztereó pár finom pozíciója elveszne. Ez lehetővé teszi a koncertteremben a falakról visszaverődő hangok teljes spektrumának rögzítését, mivel az orrkúp a mikrofonokat a teljes frekvenciatartományban tökéletesen omni iránykarakterisztikássá teszi.
Előnyök
Az A-B sztereó technika alkalmazása kiegészítő mikrofonok nélkül rendkívül meggyőző térmélységet hozhat létre a sztereó képben, és valósághű terem benyomását keltheti a felvételen. A hangforrások, azaz a hangszerek és a szobai reflexiók a sztereó pár elhelyezéséhez viszonyított időbeli különbséggel kerülnek felvételre, ami megmagyarázza, hogy miért emlegetik gyakran ezt a módszert a puristák választásaként.