Az audió formátumok fejlődtek az idők folyamán. Kezdődött a szűk sávszélességű monóval, azután lett a kétcsatornás sztereó többféle változatban, végül a teljessávú sokcsatornás immerzív audió. A hangzást többféleképpen lehet reprodukálni a személyes fejhallgatótól kezdve a mozik és nagyobb létesítmények sokcsatornás rendszeréig. Az immerzív audiót meghatározhatjuk a felvételi és reprodukálási formátumok csoportjaként, amely az alap kétcsatornás sztereónál többet foglal magába.
Az immerzív audió felöleli az összes surround formátumot:
- Csatornaszám-alapú formátumok 5.0/5.1*), 7.1*), 9.1*), stb.
- Magassági információt is tartalmazó formátumok, akár csatornaszám-alapú, akár objektum-alapú
Zárt array – nyitott array
A mikrofon array csak a mikrofonok fizikai elrendezését jelenti. Az array állhat önálló mikrofonokból, amelyek egyetlen mikrofonállványon, esetleg több állványon vagy tartón vannak elhelyezve. Néhány esetben a mikrofonokat egy egységbe építik össze (úgymint az 5100 surround mikrofon). A zárt array esetén a mikrofonokat egymáshoz rendkívül közel helyezik el. Ebben az elrendezésben elvben minden mikrofon egyidejűleg veszi a hangot. A zárt technológiában az irányérzékelés csak a beérkező jelek hangerőszintbeli különbségén alapul. Ez a technológia megfelelő lokalizációs pontosságot képes létrehozni, de bizonyos szögek esetében hiányozni fog a tér, és csak egy kisebb sweet spot (sweet spot: az ideális lehallgatási pont) (két irányban: bal/jobb és első/hátsó) keletkezik. Azonban a zárt array előnye hogy kisméretű, hordozható és monó kompatibilis. A csatornák egyszerűen lekeverhetők egyetlen monó sávra, a fésűszűrő hatás általi elszíneződés és egyéb mellékhatások nélkül. A nyitott array szenzációs háromdimenziós teret képes létrehozni a jelek közötti megfelelő mennyiségű dekorrelációval (az irányérzékelés a beérkező jelek időbeli különbségén alapul). Amennyiben a mikrofonok elhelyezését (távolság és szög) a hangtérhez alakítjuk, a nyitott array is megfelelő lokalizációs pontosságot nyújt. A nyitott technológia általánosságban szép és tágas sweet spotot biztosít és a hallgató nagyobb teret érzékel, mindezt nagyobb lehallgatási területen. A hátrányt a méret, és néhány esetben a hosszabb beállítási idő jelenti. Továbbá ez a módszer nem alkalmas arra, hogy a jeleket egyetlen monó jellé egyesítsük, ehelyett egy jelet kell használnunk
5.x
Az alapvető és egyszerű beállítás a csatornaszám-alapú 5.x (5.0/5.1/5.2) surround hanghoz öt mikrofon alkalmazása nyitott array-ben. Különbözőképpen választhatjuk ki és rendezhetjük el a mikrofonokat, ez számos tényezőtől függ, például a felvétel helyszínének akusztikai jellemzőitől (pl. koncertterem, jazzklub, templom), a hangforrások elhelyezkedésétől, az alkalmazott mikrofonok iránykarakterisztikájától, vagy akár csupán az ízléstől. A felépítés változhat szigorú matematikai számításon, pszicho-akusztikán, vagy többé-kevésbé megérzésen alapuló konfiguráció szerint. A lehallgatási pozíció 360°-os körben való lefedettségének egyik módja, ha minden szomszédos mikrofont sztereó párként kezelünk. Minden pár a körnek egy bizonyos szeletét fedi le. A szeletek néha átfedik egymást, néha rés marad köztük. Másik megoldás, hogy az első mikrofonok szolgáltatják a fő hangteret, a hátsók képezik a surround/atmoszféra érzetet. A következő beállítások nem kimerítő jellegűek, de inspirációt és példát jelenthetnek a gyakorlatban.Surround array omni mikrofonokkal
Öt gömb (omni) iránykarakterisztikás mikrofon nyitott array rendszerben jó tonális egyensúlyt biztosít. A mélyfrekvenciás tartalmat nagyon meggyőzően adja vissza. Ez az elrendezés kiváló teret hoz létre, lejátszáskor a hallgatót körülöleli a hang. Az elrendezés hátránya lehet a csatornák közötti izoláció hiánya. A három első mikrofon – gyakran front triónak is nevezik – Decca Tree szerinti elrendezésű. A pozíciót az adott hangforrásnak megfelelő szög szerint kell kiválasztani. A hátsó mikrofonok elhelyezése a surround hangtértől független. Normális esetben a hátsó mikrofonokat ne tegyük túl messze az elsőktől. Ha túl nagy a távolság, a késés hallható lesz. Továbbá valamiféle irányítottság előnyös lehet a hátsó mikrofonoknál. Ezt acoustic pressure equalizerekkel (APE) érhetjük el, amelyek biztosítják az irányítottságot a magasabb frekvenciákon, de megmarad az omni mikrofonok jó mélyátvitelben megmutatkozó előnye. A kiindulási pont ehhez az elrendezéshez a következő lehet: Bal-jobb: 60-120 cm Bal-közép: 30-60 cmJobb-közép: 30-60 cm
Közép-bal hátsó: 15-45
Első-hátsó: 200-500 cm
Bal hátsó-jobb hátsó: 200-300 cm
Az első mikrofonok közötti távolság 60-120 cm. minél szélesebb a hangforrás, annál szűkebb mikrofonelrendezés szükséges. A középső mikrofon körülbelül 15-45 cm-re az első mikrofonok előtt van.
A két hátsó mikrofon 2-5 méterre van elhelyezve az első háromtól. A hátsók közötti távolság 2-3 méter kell hogy legyen. Ahogyan említettük, APE szabályzók használatával elkerülhető, hogy az elölről érkező impulzív hangokat a hátulsó csatornák reprodukálhassák.
Michael Williams, a skót hangmérnök, felvételi specialista és előadó intenzív tanulmányokat folytatott a a sokcsatornás mikrofon array tervezés területén. Tekintsd meg Michael írását, ha egy adott szituációhoz tartozó precíz elrendezést keresed.
Szakirodalom:
[1] Williams, Michael; Guillaume Le Dû: Multichannel sound recording, Multichannel Microphone Array Design (MMAD). 2010. http://microphone-data.com//media/filestore/articles/MMAD-10.pdf
[2] Williams, Michael: Microphone Arrays for Stereo and Multichannel Sound Recording Vol II. ISBN 978-88-7365-104-8. Milano 2013.
Surround array kardioid mikrofonokkal
Az öt kardioid (irányított) mikrofonból álló array rendelkezik a jobb csatornaszétválasztás előnyével az omni array-hez képest. Hogy megfelelő lefedettséget kapjunk nyitott array esetében, a mikrofonokat közelebb helyezhetjük egymáshoz kisebb array-t képezve. Természetesen ezt egészen a zárt konfigurációig szűkíthetjük.
Példa: kardioid-alapú ötcsatornás elhelyezés, a kör minden irányába egyenletes lefedést biztosítva.
Surround array széles kardioid mikrofonokkal
A Mikkel Nymand által bemutatott Wide Cardioid Surround Array (WCSA) azonos hangszíntulajdonságokat, széles lefedettséget és jó mélyfrekvenciás átvitelt biztosít.
A kívánt hangkarakter eléréséhez (és a lehallgatási pozíció sweet spotjának nagyobb területté növeléséhez) az öt jelnek dekorrelálnia kell. Ez azt jelenti, hogy a mikrofonokat megadott távolságra kell elhelyezni egymástól. Másrészről viszont a jelek nem lehetnek túlságosan különbözőek (távolság) egymástól. Ugyanis ebben az esetben a létrejövő hangzás nem lesz koherens.
Nyitott array-hez gyakran használnak gömb iránykarakterisztikás mikrofonokat. Ez köszönhető természetes hangszínüknek és annak a képességüknek, hogy jól keverik a direkt hangot a szoba hangjával. A széles kardioidok (szub-kardioidnak is nevezik őket) kissé irányítottabbak, ami kedvezőbb térérzetet, jobb elülső leképezést és lokalizációs pontosságot biztosít.
A Geoff Martin és Jason Corey által bemutatott surround array egy omni és egy kardioid mikrofont használ a széles kardioid karakterisztika megvalósításához. A csatornák közötti interferencia elkerülését szem előtt tartva a mikrofon párokat a következő távolságra helyezték el egymástól: bal-középső 60 cm, jobb-középső 60 cm, első-hátsó 60 cm, bal hátsó-jobb hátsó 30 cm. Az alkalmazott hátsó mikrofonok felfelé irányított kardioidok, a magassági információ érzékeléséhez.
Az ehhez az elrendezéshez használatos DPA mikrofonok öt összeválogatott egyforma széles kardioidból állnak (mindössze +/- 1 dB-es tűréssel a frekvenciamenet és érzékenység tekintetében). A nem csupán típusuk szerint megegyező, de öt teljesen egyforma mikrofon kiválasztása azt eredményezi, hogy a keveredés természetes lesz, minden csatornán az eredeti hanggal jobban megegyező és egyenletes hangzást kapunk.
A különféle felvételi alkalmazások (szimfonikus zene, modern jazz, élő hangosítás, pop koncert és környezeti hangok), alapos visszahallgatások és számos gyakorlati kísérlet után kitűnt, hogy ez a megoldás működik a legjobban nagyobb terek esetében, különösen a hátsó csatornákat illetően. Ez az array erős, dinamikus és jó lefedettségű hangkaraktert hoz létre.
Az ajánlott távolságok a következők:
Bal-közép 60-75 cm
Jobb-közép 60-75 cm
Közép-bal első 20 cm
Első-hátsó 150-200 cm
Bal hátsó-jobb hátsó 120-150 cm
Bal és jobb szöge +/- 15°
Bal hátsó-jobb hátsó szöge +/- 165°
Szélesen elhelyezkedő zenekarokhoz (vagy az array és a hangforrás nagyobb távolságához) meg lehet próbálni kibővíteni az array-t két bal/jobb gömb karakterisztikás oldalsó mikrofonnal, amely előnyös a mélyfrekvenciák felvételéhez. Ha ezeket megfelelő arányban keverjük az array bal/jobb mikrofonjával, gyönyörűen koherens, precíz és gazdag surround hangképet kapunk.
Hangtér/Ambisonics
A ’70-es évek elején Peter Felget és Michael Gerzon brit mérnökök kitaláltak egy hangtér-elvet, amely később Ambisonics-ként vált ismertté (mai neve „First Order Ambisonics“). A formátum a mikrofonok zárt array-ére alapult. A cél a mikrofon elhelyezés elősegítése volt minden irányban, bal/jobb, első/hátsó, felső/alsó. Alapvetően a hangtér elv úgy működött mint az MS, a rendelkezésre álló jelek összeadásával és kivonásával. Az Ambisonicshoz két konfiguráció tartozik: A-formátum és B-formátum
Az A-formátum a négy kardioid mikrofonkapszula fizikai elrendezésének és kimenetének szempontjából a következő: FU (első felső), RU (hátsó felső), LD (bal alsó) és RD (jobb alsó). A mikrofonok közötti szög megegyezik egy tetraéderrel, egy háromszög piramissal.
A B-formátum az A-formátum konvertált változata, amely három merőlegesen elhelyezett nyolcas iránykarakterisztika virtuális formátumából áll: X (első/hátsó), Z (felső/alsó) és egy gömb (W).
Összeadással és kivonással az önálló jeleket bármilyen irányba mutató mikrofonná konvertálhatjuk. Például egy gömb (W) és egy nyolcas (X) egy X-irányba néző kardioidot hoz létre.
A DPA korábban készített mikrofonokat ehhez a formátumhoz, de jelenleg nem.
Példa: B-formátum komponensek
Optimalizált kardioid háromszög (OCT)
Az OCT csak a három elülső csatornához kialakított array. A rendszer a bal-középső és a jobb-középső mikrofonok között jó szétválasztást nyújt. A további surround csatornákhoz tartozó konfigurációt körültekintően kell kiválasztani.
A középső csatornához használt kardioid mikrofont csupán 8 cm-re helyezzük el az első csatornákhoz alkalmazott két irányítottabb, kifelé mutató kardioid elé. A bal és a jobb mikrofon egymástól való távolsága jelenti a kulcsot a kívánt felvételi szöghöz. A 40 cm és 90 cm közötti távolságot ajánlják a tervezők, ez 160° és 90 ° közötti felvételi szöget eredményez.
Még egy vagy több egyoldalt nyitott membrános (gömb iránykarakterisztikás) mikrofont adhatunk a rendszerhez a kétoldalt nyitott kardiod kapszulák hiányzó mélyfrekvenciáinak pótlására.
Példa: az OCT2 variáció azt ajánlja, hogy a középső mikrofont 40 cm-re helyezzük a bal/jobb mikrofonok középvonalától, így a Decca Tree-nél nagyobb időeltérést és tágasság érzetet kapunk.
Dupla MS
A dupla MS egy időben zárt, kompakt és szabályozható surround (immerzív) konfiguráció. Két kardioid és egy nyolcas iránykarakterisztikás mikrofonra van szükség hozzá. Alternatív megoldásként négy kardioid mikrofonból is létrehozható az összeállítás.
A dupla MS technológia lényege egy előre és egy hátra irányuló MS összeállítás, amelyek ugyanazt az oldalsó mikrofont használják. Ahogy a szokásos MS konfigurációban, az oldalsó mikrofon a fázisérzékeny oldalával itt is balra mutat, tehát csak három mikrofon kell. Ebben az összeállításban keverésre/processzálásra van szükség a végső formátum létrehozásához. Mint az MS összeállításnál mindig, két különböző típusú kapszulát használunk a közép-információ (kardioid mikrofon) és az oldal-információ (kétirányú mikrofon) létrehozásához. Fennáll a veszélye eltérő frekvencia és fázis reakciónak az oldalsó és első hangok reprodukálása során.
Első
Jobb
Hátsó
M hátsó
Oldalsó
Bal
M első
A csatornákat a következőképpen kapjuk meg:
Közép = M első
Bal = M első + oldalsó
Jobb = M első – oldalsó
Bal surround = M hátsó + oldalsó
Jobb surround = M hátsó – oldalsó
Mindegyik jel mennyiségét be kell állítani a korrekt térbeli eloszlás szerint, különösen ami az első hangforrást illeti. Jellemzően kissé nagyobb bal/jobb szélességet kapunk a szokásos kétcsatornás sztereó MS-hez képest.
A dupla MS technológiát négy különálló – egyenesen összeillesztett – 4011A, vagy 4011C kardioid mikrofonnal is megvalósíthatjuk a vízszintes síkon 0°, 90°, 180°, 270° elrendezésben. A membránokat horizontálisan egymás fölé kell helyezni a legjobb időbeli együttállás érdekében.
hátsó
s’
első
s“
a hangkép eleje
M első = első kardioid
S = S’ (bal kardioid) – S“ (jobb kardioid)*
M hátsó = hátsó kardioid
*Gyakorlati felvételkor keverő használatával panorámázzuk a bal kardioidot balra, a jobb kardioidot jobbra + fordítsuk meg a fázist (cseréljük fel a 2. és 3. érintkezőt). Ezt „feketén“ egy Y-összegző kábellel tehetjük meg és fordítsuk meg a jobb kardioid XLR csatlakozóját.
Fukada Tree
A Fukada Tree olyan mint a Decca Tree, csak öt kardioid mikrofon és két további gömb iránykarakterisztikás mikrofon oldalt elhelyezve keveri a hangzást az első és hátsó csatornák között. Ezt az összeállítást Akira Fukada tervezte 1997-ben.
A kardioid mikrofonok növelik a csatorna szétválasztást, a hátrafelé néző hátsó kardioidokhoz (ezáltal a hátsó hangfalakhoz) csak minimális mértékben „szivárog“ be az elölről érkező direkt hang.
A gömb iránykarakterisztikás mikrofonokat gyakran részesítik előnyben a Decca Tree konfigurációban zenei felvételekhez, köszönhetően természetes hangszínüknek és teljes szélességű frekvencia átvitelüknek. A két oldalsó omni nagyon fontos összetevőként van jelen a Fukada Tree array-ben.
A Fukada Tree elrendezés első megjelenése óta Akira Fukada számos elhelyezési variációval állt elő, amellyel növelni lehet az első lokalizációt, de mikrofonválasztása állandó maradt, és DPA mikrofonokat használ részletgazdag hangzásuk miatt.
Hamasaki Square
A Hamasaki Square négy darab kétirányú mikrofonból áll négyzetes elrendezésben.
A Hamasaki Square a surround hangfelvétel ambient/diffúz részleteinek rögzítésére való. Négy mikrofonból álló négyzet 1,8-2 méteres távolsággal a nyolcas iránykarakterisztikás mikrofonok között, amelyek balra, jobbra, bal surround és jobb surround irányban vannak keverve az elülső array-hez, a megfelelő arányban. A nyolcas iránykarakterisztikás mikrofonok fázisérzékeny oldalukkal oldalra mutatva, másik oldalukkal a direkt hang irányába nézve helyezkednek el.
Más ambient felvételre szolgáló rendszerrel összehasonlítva ez a legkevésbé érzékeny a fő array és az ambient array közötti távolságot illetően.
Ezt az elrendezést a japán hangmérnök Kimio Hamasaki tervezte.
Immerzív hangzás magasságérzettel
A hagyományos surround felvételre kifejlesztett megoldások (mint pl. az 5.1) eddig jól beváltak. Azonban érdekes lehet magasságérzetet adni ezekhez a felvételekhez, amelyek így új dimenziót kaphatnak az eddig észleltekhez képest.
A feladat az, hogy miként lehet felfelé irányuló hangképet hozzáadni anélkül, hogy megváltozna a megszokott horizontálisan elhelyezkedő hangforrások helyzete, azaz minimalizálni a függőleges csatornák közötti áthallást. Fontolóra kell venni a dolgot vertikális idő- és hangerőszint különbségek szempontjából. Szintén meg kell vizsgálni az időkülönbségekhez szükséges függőleges mikrofonok távolságát. Végül miként kerülhetjük el a fésűszűrő hatást a lekevert anyagban?
Amennyiben a magasságinformációt helyesen adjuk hozzá, javul a hang által létrehozott érzékelési tér. Sőt, a helyes gyakorlat bebizonyította, hogy még vízszintes síkon is javul az észlelt pontosság a hangforrások lokalizációját illetően.
Példa: a magassági információt is tartalmazó megszokott lehallgatási elrendezés az immerzív hangzáshoz a 9.1, amely egy hagyományos 5.1 ITU 775 beállítás további felső hangfalakkal a bal, jobb, bal hátsó és jobb hátsó hangfalak felett. A négy kiegészítő hangfal magassága a lehallgatási pontból nézve körülbelül 30°-ra legyen.
Az angol Huddersfield egyetem kutatója Dr. Hyunkook Lee és csapata sok elméleti és gyakorlati információt közreadott az észlelt hangképpel kapcsolatban.
Az általa talált egyik fontos tényező, hogy az elsőbbségi hatás (az a hatás, amely az első beérkező hangjával meghatározza az irányt) nem működik a függőleges síkon. Ezért érdemes megvizsgálni a szintbeli különbségeket. Amikor az alsó és felső hangfalon ugyanazt a hangot játszották le, azt tapasztalták, hogy a magasabb frekvenciák és tranziensek jelenléte az irányérzékelést a felső hangfal irányába húzza.
Példa: az irányérzékelés vízszintes síkon való megtartásához a tapasztalat szerint a felső jelet legalább 7 dB-lel csökkenteni kell.
Ezek a felfedezések az alábbi mikrofonelrendezéshez vezettek. Az összeállítás nyolc kardioid és két szuperkardioid iránykarakterisztikájú mikrofonból áll.
A mikrofonok iránya olyan, hogy az elülső hangok csak minimális mértékben szólnak bele a felső térmikrofonokba. Általánosságban bármely felső térmikrofonnak a lehető legkevesebbet szabad érzékelnie az elsődleges vízszintes síkon lévő és az alatti hangforrásokból.
felső nézet
felső tér
fő tér
(szórástól függően)
oldal nézet
első
hátsó
Forrás:
[1] Wallis, Rory, and Lee, Hyunkook: The Effect of Inter-channel Time Difference on Localization in Vertical Stereophony. Journal of the Audio Engineering Society, Vol. 63, No. 10, October 2015.
[2] Lee, Hyunkook, and Gribben, Christopher: Effect of Vertical Microphone Layer Spacing for a 3D Microphone Array. Journal of the Audio Engineering Society, Vol. 62, No. 12, December 2014.
[3] Lee, Hyunkook: Perceptual Band Allocation (PBA) for the Rendering of Vertical Image Spread with a Vertical 2D Loudspeaker Array. AES Convention 138, Warzawa 2015.
[4] Lee, Hyunkook: The Relationship between Interchannel Time and Level Differences in Vertical Sound Localisation and Masking. AES Convention 131, New York 2011.
IRT Cross
Az IRT Cross a surround hangfelvétel ambient/diffúz részleteinek rögzítésére való. Négy mikrofonból álló négyzet 20-25 cm-es távolsággal a kardioid iránykarakterisztikás mikrofonok között, amelyek balra, jobbra, bal surround és jobb surround irányban vannak keverve az elülső array-hez, a megfelelő arányban.
Az IRT Cross normális esetben néhány méterrel a fő array mögött helyezkedik el. Azonban nem szabad túl messzire tenni, mert az időbeli problémákat (visszhang) okoz a visszajátszott anyagban. Az IRT Cross optimális helyzetét az elegendő ambient hangzás, ugyanakkor a visszhang elkerülése közötti megfelelő arány jelenti.
Objektum-alapú hang
A legjobb térhatású, hangfalak által reprodukált hangzás évekig a csatornák számán alapult. Egy csatorna a monóhoz, két csatorna a sztereóhoz, hat csatorna az 5.1 surround hangzáshoz (vagy 24 csatorna a 22.2 NHK-hoz).
A sound design gerincét minden formátumban a hangfalak elhelyezésére vonatkozó konvenciók jelentették. A csatornák közötti panorámázás késleltetés vagy szintszabályozás segítségével jelentette az eszközt a hangforrás térben való elhelyezésére. A késztermék rögzített számú csatornát tartalmazott még akkor is, ha az eredeti felvétel rengeteg audió sávon történt, a végleges terméknek bele kellett férnie egy meghatározott számú csatornába, egybe a monóhoz, kettőbe a sztereóhoz, stb.
Az objektum-alapú hang (Object-Based Audio – OBA) valami más. A „hang objektumot“ egy, vagy több sávra lehet rögzíteni. A hang lejátszása folyamán metaadat is megy, amely megmondja hova pozicionáljuk a hangot a hangképben.
Az objektum lehet egy monóban rögzített hang. Ha a producer szeretné, hogy a hang a hangkép jobb oldaláról jöjjön, akkor a hang felvételének metaadata tartalmazza ennek a hangnak a koordinátáit. A hangot ezért sztereó sávként veszik fel. A sztereó sáv metaadata szolgáltatja a pozicionáláshoz szükséges adatot.
Elvileg egy objektum származhat egy ambisonic felvételből, vagy más formátumból. Ezért tehát egy OBA AV program objektumok sorozatából épül fel, úgymint hangfelvétel, zene, ambient hangok, speciális hangeffektek, stb. Minden objektum metaadatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mikor és hol kell reprodukálni.
Az OBA már megtalálta az utat a moziba (Dolby Atmos és hasonlók). Azonban a szándék a műsorszórásban való megjelenés, és még számos egyéb kísérlet is történt. Továbbá a virtuális valóság (VR) is lehetséges cél az OBA számára.
Miért?
Az ötlet az, hogy nagyfokú szabadságot biztosítson a hallgató számára, különösen a közvetítések esetében. Lehetőség van egy bizonyos objektumot kiemelni. Amennyiben egy hallássérült hallgató szeretné a párbeszédet felhangosítani, lehetősége van rá, ha a párbeszédet objektumként vesszük fel. Meg lehet változtatni a kommentár nyelvét is, amennyiben minden nyelvet különböző objektumokhoz rendelünk.
TV műsorokból, mint például a Forma 1 versenyek tudjuk, hogy speciális fedélzeti kamerákat lehet választani, ha a néző egy bizonyos autót akar követni. Ennek az autónak a hangja egy objektum, összefüggésben a képpel. Egy zenekarban lévő speciális hangszerek is objektumnak tekinthetők. Vagy akár egy koncert hangja különböző pozíciókból felvéve szintén lehet objektum.
Egy másik érv az OBA mellett az, hogy csaknem minden reprodukciós formátum megengedett. A lekeverés a csatornák számától és a lejátszás során lehetséges pozíciójuktól függ (amennyiben a csatornák száma legalább kettő). Binaurális reprodukálás szintén lehetséges.
Mikrofonok?
Az alapötlet szerint a hangmérnök olyan mikrofont használhat, amilyet akar. Nincs feltétlenül igény speciális mikrofonokra, mikrofon konfigurációkra, vagy mikrofon márkákra. A szükséges követelmény a produkciós berendezésen fut, amely képes létrehozni a metaadatot, és természetesen kell a formátum, amely a teljes információmennyiséget hordozza.
Ajánlott mikrofonok és tartozékok
Omni-alapú surround array
- 4006A omni mikrofon
- 4006C kompakt omni mikrofon
- 5006A öt összeválogatott 4006A mikrofonból, kengyelekből és szélszivacsokból álló surround készlet Peli táskában
- S5 surround Decca Tree tartó
Kardioid-alapú surround array
- 4011A kardioid mikrofon
- 4011C kompakt kardioid mikrofon
- S5 surround Decca Tree tartó
Széles kardioid surround array (WCSA)
- 4015 széles kardioid mikrofon
- 4015C kompakt széles kardioid mikrofon
- 5015A öt összeválogatott 4015A mikrofonból, kengyelekből és szélszivacsokból álló surround készlet Peli táskában
- 4006A omni mikrofon
- 4006C kompakt omni mikrofon
- 3506A két összeválogatott 4006A mikrofonból, kengyelekből és szélszivacsokból álló surround készlet Peli táskában
- S5 surround Decca Tree tartó
Optimalizált kardioid háromszög (OCT)
- 4011A kardioid mikrofon
- 4011C kompakt kardioid mikrofon
- 4018A szuperkardioid mikrofon
- S5 surround Decca Tree tartó
Dupla MS
A DPA kínálatában nincs nyolcas iránykarakterisztikás mikrofon. Helyette ajánlott a Schoeps MK8 CMC6 előerősítővel. Amennyiben ezt az elrendezést mégis DPA mikrofonokkal lenne szükséges kipróbálni, mindegyik nyolcas iránykarakterisztikás mikrofont két kardioid mikrofonnal lehet helyettesíteni.
- ST4011A kardioid sztereó pár
- SB0400 moduláris sztereó tartósín
- UA0836 sztereó tartósín
- DUA0019 távtartó a sztereó tartósínhez, 19 mm
Fukada Tree
- 4011A kardioid mikrofon
- 4011C kompakt kardioid mikrofon
- 4006A omni mikrofon
- 3506A két összeválogatott 4006A mikrofonból, kengyelekből és szélszivacsokból álló surround készlet Peli táskában
- S5 surround Decca Tree tartó
- ST4011A kardioid sztereó pár
- SB0400 moduláris sztereó tartósín
Hamasaki Square
A DPA kínálatában nincs nyolcas iránykarakterisztikás mikrofon. Helyette ajánlott a Schoeps MK8 CMC6 előerősítővel. Amennyiben ezt az elrendezést mégis DPA mikrofonokkal lenne szükséges kipróbálni, mindegyik nyolcas iránykarakterisztikás mikrofont két kardioid mikrofonnal lehet helyettesíteni.
- ST4011A kardioid sztereó pár
- S5 surround Decca Tree tartó
Immerzív audió magasságérzettel
- 8 x 4011A kardioid mikrofon
- 2 x 4018 szuperkardioid mikrofon
IRT Cross
- 4011A kardioid mikrofon
- 4011C kompakt kardioid mikrofon
- ST4011A kardioid sztereó pár
- MMC4011 kardioid mikrofonkapszula
- MMP ER/ES moduláris aktív kábel
- SB0400 moduláris sztereó tartósín
- UA0837 sztereó tartósín
DPA 5100 surround mikrofon
Az 5100 mobil surround mikrofon egy plug-and-play megoldás.
Egy készülék tartalmaz három irányított (DIP-MIC, irányított, egyoldalt nyitott membrános) zárt elrendezésű elülső mikrofont. A hátulsó csatornákat egy pár nyitott elrendezésű gömb iránykarakterisztikás mikrofon veszi. A készüléken LFE kimenet is található. Minden csatorna egységes gainre van kalibrálva. Az LFE kimenet 10 dB-lel csökkentve van a szabványnak megfelelően.
Az 5100 surround mikrofont nagyra értékelik a film produkciókban másodkészülékként.
Forrás:
[1] Gasull Ruiz, Allejandro: A Description of an Object-Based Audio Workflow for Media Productions. Convention Paper 9570, AES 140th Convention, Paris 2016.
[2] Steven A.: Object-based audio for television production. IBC 2015.
[3] Messonnier, Jean-Christophe et al.: Object-based audio recording methods. Conference proceedings, AES 57th International Conference, USA, 2015.
[4] Shirley, Ben et al.: Personalized Object-Based Audio for Hearing Impaired TV Viewers. Journal of the Audio Engineering Society, Vol. 65, No. 4, April 2017.